Európában az energiaszegénység egy igen széles körben elterjedt jelenség. A problémával küzdő háztartások jövedelmének jelentős részét emésztik fel az energiaszámlák kifizetése, miközben alapvető energiaigényeiket is csak igen komoly nehézségek árán tudják kielégíteni. Az ilyen helyzetben lévő családokat gyakran nehéz döntés elé állítja az élet. Sokszor drasztikus energiamegtakarítással, amely erősen befolyásolhatja a hőkomfortjukat és az általános életminőségüket, vagy más  létfontosságú  pl. élelmiszer, egészségügyi kiadás csökkentésével tudják kifizetni az energiaszámlákat. A probléma velejét egyértelműen a rosszul fűtött és rosszul hőszigetelt háztartások által kibocsátott szennyezőanyagok jelentik. Ugyanakkor az energiaszegénységnek nincs egységes európai meghatározása, azonban a legtöbb tagállam elismeri ennek a társadalmi-gazdasági problémának a negatív hatásait a súlyos és kényes egészségügyi kérdésektől kezdve, a társadalmi elszigetelődésen, a jelentős üvegházhatást okozó gázok kibocsátásából származó környezetkárosításig.[1]

Az energiaszegénység a hőenergia mellett, a villamos energiát is érinti. Így a probléma közvetlenül kapcsolódik az energiafogyasztáshoz és -termeléshez (pl. felhasznált energiaforrás típusa), valamint az energia igazságos és egyenletes elosztásához. Az alapvető energiaigények kielégítése során fellépő nehézségek többféle módon jellemezhetők. Az energiaszegénység fogalmába éppúgy beletartozhat az energetikai infrastruktúra helytelen illetve nem elégséges fejlesztése, mint a lakások energetikai hiányosságai (pl. a hőszigetelés hiánya, a régi és nem hatékony készülékek és fűtőberendezések használata), valamint a fogyasztók alacsony fokú energiatudatossága.[2]

Németország

Németországban nincs egzakt jogi meghatározása az energiaszegénységnek és a hivatalos statisztikák sem tartják számon az energiaszegények számát. Ugyanakkor a szegénység általánosságban véve az elmúlt években növekvő tendenciát mutat. 2017-ben az emberek körülbelül 19,7%-át érintette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés (Statistisches Bundesamt, 2019). A mérési módszertől függően a tanulmányok becslései szerint a német lakosság 5-23%-át érintheti az energiaszegénység (Heindl 2013; Schaffrin & Schmidt-Catran 2017). A villamosenergia-árak 2010 és 2018 közötti erőteljes növekedése sok alacsony jövedelmű háztartásnak okozott gondot. Ez a folyamat heves társadalmi vitát váltott ki, hiszen ez a német energiaátmenet (un. Energiewende) egyik legszembetűnőbb negatív következménye. A villamos energia, a fűtés és növekvő lakás fenntartási költségek (különösen a magas népsűrűségű területeken) tovább rontják az alacsony jövedelmű háztartások helyzetét. 2017-ben több mint 340 000 villamosenergia-fogyasztónál kapcsolták ki az áramot, mert nem tudták időben kifizetni számlájukat. 2019-ben Európában a német fogyasztók fizették a  legmagasabb abszolút árat a villamos energiáért. A klímavédelmi célkitűzések elérése érdekében hatalmas erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a társadalom érdekeivel összeegyeztethető energiapolitika a gyakorlatban is érvényre jusson szövetségi, tartományi és helyi szinten is.

Magyarország

Az Európai Unió tagállamai közül az energiaszegénységi ráta Magyarországon az egyik legmagasabb. Egy átlagos magyar család havi költségeinek 14-18%-át teszi ki az energiaszolgáltatások ára. Az energiaszegénységnek leginkább kitett  térségek a vidéki, ezen belül is főként az ország északkeleti és délnyugati megyéi.

Az Energiaklub tanulmánya szerint a háztartások 21%-át érinti valamilyen módon az energiaszegénység, ez  országszerte közel 800 000 háztartást is jelenthet. Az energiaszegénységgel leginkább sújtott családok jellemzően nagyobb, rossz állapotú családi házakban élnek és többségük elavult, energiapazarló elektromos eszközöket használ.

Az energiaszegénységgel küzdő háztartások jellemzően (nedves) tűzifával fűtenek. Ugyanakkor az elmúlt években a tűzifa ára jelentősen megemelkedett. Ez a tendencia egyre több családot kényszerít rá arra, hogy házaikat kommunális hulladék vagy alacsony energiatartalmú, de kénben gazdag lignit égetésével tartsák melegen a fűtési szezonban. A rossz minőségű és illegális alternatív tüzelőanyagok elégetése súlyos helyi légszennyezettséget, számtalan krónikus légúti megbetegedést és évente több ezer ember halálát okozza.

A megfelelő jogi szabályozás hiánya valamint a kevés követendő jó példa együttesen nehezíti meg az energiaszegénység elleni küzdelmet Magyarországon. Továbbá a családi házak felújítására és energetikai korszerűsítésére évek óta nem állnak rendelkezésre érdemi állami támogatások. Helyi szinten az önkormányzati források szűkössége vet gátat az energiaszegénység csökkentésére tett kísérleteknek. A magyar településeknek így különlegesen jó alkalmat kínál az EnPover projekt arra, hogy érdemben előrelépjenek az energiaszegénység kezelésében és mérséklésében.

Lengyelország

Az energiaszegénység problémája hozzávetőleg a lengyel lakosság 12%-át érinti. Ugyanakkor lengyelek csaknem 6%-a energiaszegény, de nem jövedelemszegény. Az energiaszegénység által legjobban fenyegetett társadalmi csoportok közé tartoznak a vidéken vagy kisvárosokban élő emberek. Közülük is fokozottan kitettek a fiatal családok (első munkahelyükön dolgozók vagy még munkanélküliek), a városok szegényebb negyedeiben lakók, valamint az idős és fogyatékkal élő emberek. Az első csoport tagjai az energiaszegények kétharmadát képviselik, az utolsó csoport mintegy negyedét teszi ki az összes lengyel energiaszegénynek.[3]

Az energiaszegénység nagy regionális különbségeket mutat az országban. A jelenség aránya a legtöbb vajdaságban 6% és 18% között mozog. A túl magas energiaszámlák (a jövedelmekhez viszonyítva) különösen Kelet-Lengyelországban okoznak gondot, míg az alulfűtött háztartások problémája - az ország nyugati régióiban figyelhető meg.

Az energiaszegénység azon túlmenően, hogy jelentős mértékben csökkenti az életminőséget, káros hatással lehet az érintett személyek egészségére, továbbá hozzájárul a lokális szmog kialakulásához is. Ez utóbbi számít az egyik legnagyobb környezeti problémának ma Lengyelországban, hiszen az elavult tüzelőberendezéseket használó, energiaszegény háztartások jellemzően csak rosszminőségű tüzelőhöz jutnak hozzá.

Az energiaszegénység mérséklése

A lengyel „Polish Institute for Structural Research” osztályozása alapján az energiaszegénység csökkentése érdekében három kulcsfontosságú területen kell fellépni:

1. A tünetek enyhítése:  ott ahol rövid távon nehéz a jelenség teljes kiküszöbölése. Ez az intézkedés magában foglalja a szociális juttatásokat, amelyek csökkenthetik a háztartások költségvetésére nehezedő nyomást, és az energiacsekkek csökkentésére irányuló kényszert. Ez biztosítja az energia szolgáltatásokhoz való állandó hozzáférést és lehetővé teszi, hogy a családok elkerüljék az életminőségüket drasztikusan befolyásoló megszorításokat.
2. Az energiaszegénységet kiváltó okok megszüntetése: amely magában foglalja  az energia tanácsadást és az energiatakarékosság ösztönzését. Így elérhető, a hatékonyabb energiafelhasználás. További megoldást jelent az épületek hőszigetelésének és fűtési rendszerének modernizálása (pl. radiátor szabályozó szelepek felszerelése) és az elavult elektromos készülékek cseréje pl. hagyományos izzók cseréje, valamint a  régi és energia pazarló nagyfogyasztók cseréje.
3. A megelőzés, amely magában foglalja a veszélyeztetett háztartások energiaszegénnyé válását, hosszú távú megelőző intézkedésekkel. Ez főként az épületek hőszigetelését támogató pénzügyi programok beindítását jelenti (pl. társfinanszírozás, kedvezményes kölcsönök, adókedvezmények). Ezen felül fontos intézkedés még a távfűtési hálózatok bővítése és támogatása, amely növeli a környezetbarát, olcsó és biztonságos energiához való hozzáférést.

Az önkormányzatok fontos szerepet játszanak a probléma megoldásában, hiszen mind a három intézkedési csomagot kezdeményezhetik és végrehajthatják saját területükön. Már számos a gyakolatban is jól bevált példa bizonyítja, (pl. sikeres energiatanácsadási szolgáltatás, a társfinanszírozási program beindítása, vagya a régi és nem hatékony széntüzelésű berendezések cseréjének támogatása, valamint oktatási kampányok), hogy a probléma hatékonyan kezelhető. Ezek az eredmények inspirációt jelenthetnek más városok számára, amelyek szintén elkötelezettek az energiaszegénység mérséklésben.

[1] https://ec.europa.eu/energy/eu-buildings-factsheets-topics-tree/energy-poverty_en?redir=1;
IBS Policy Brief UBÓSTWO ENERGETYCZNE W POLSCE – DIAGNOZA I REKOMENDACJE (en. IBS Policy Brief Energy poverty in Poland – Diagnosis and recommendation)

[2] IBS Policy Paper Ograniczenie ubóstwa energetycznego w Polsce – od teorii do praktyki (en. IBS Policy Paper Alleviating energy poverty in Poland)

[3] IBS Policy Paper JAK OGRANICZYĆ SKALĘ UBÓSTWA ENERGETYCZNEGO W POLSCE (en. IBS Policy Paper How to reduce the scale of energy poverty in Poland)

[4] IBS Policy Paper JAK OGRANICZYĆ SKALĘ UBÓSTWA ENERGETYCZNEGO W POLSCE (en. IBS Policy Paper How to reduce the scale of energy poverty in Poland)